zsebtitkok

4.a osztály

Szülőknek

Visszajöttünk. Folytatunk mindent tovább, de talán nem úgy, mint eddig. Legyen itt egy-két gondolkodni való a nevelésről, a tévéről és az emlékezetről újra, meg a szeretetről.

https://www.youtube.com/watch?v=knXfJsvFMb4

A hosszútávú emlékezet és a média kapcsolata dr. Gyarmathy Évától

 

 

Popper Péter: Szeretet, indulat, agresszivitás

Tessék lefordítani a gyerekekre. Jó az, ha tombolnak? Levezetődik a feszültség vagy nem?

Korcsolya képek még mindig a bésektől

K O R C S O L Y A

Úszás

ÚSZÁS

Amit érdemes megjegyezni

Az emlékezetről

Az emlékezeti működés szerepét az oktatás során felesleges részletezni, azt azonban nem árt megismételni , hogy az észlelt dolgokról, ingerekről képezett emléknyomok hogyan tárolódnak és melyek az előhívás, a felidézés feltételei.

Amikor például egy verset, tananyagot kell memorizálnunk, ugyanúgy a kódolás és bevésés az első lépés, mint ahogy minden más beérkező inger feldolgozása esetében. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a jeleket az agyunk úgy alakítja át, hogy azokat a memóriánk elfogadhassa. A kódolás történhet kép, hang vagy jelentés, értelem alapján. A bevésést alapvetően az ismétlések száma befolyásolja – innen a mondás, hogy ismétlés a tudás anyja –, illetve függ a szervezetünk állapotától (pl. fáradtságunktól), személyes sajátosságainktól (pl. hangulatunktól), az együttes érzékszervi hatásoktól (pl. kép és hang egyben), valamint előzetes ismereteinktől.

Az emlékezeti működés következő lépcsője a bevésett információk tárolása, ez határozza meg, hogyan tudjuk később előhívni az információkat. Az előhívás kétféleképpen működhet: felismeréssel, illetve felidézéssel. Előbbi azt jelenti, hogy több inger közül kell kiválasztanunk azt, amit már tároltunk a memóriákban – így ismerünk fel könnyen egy sokat látott arcot. A felidézés során pedig a bevésett és megőrzött emlékképeinket elevenítjük fel, ez történik a bemagolt vers elszavalásakor.

Nem árt tudni, hogy az életkorral jelentősen változik a feldolgozói kapacitásunk, így az emlékezetünk is, a 9-10 évesek például átlagosan 6, egymással semmilyen logikai kapcsolatban nem álló számjegyet tudnak megjegyezni, 11 éves korig nagyon gyorsan fejlődik a memóriánk, utána megtorpan, majd 13-14 évesen ismét fellendül, majd újra visszaesik, de összességében 18 éves korig javul. A szóemlékezet a lányoknál gyorsabb, de ingadozóbb, a fiúknál egyenletesebb.

Érdekesség, hogy az iskolákban még a legtehetségesebb és értelmesebb gyerekek közül is azok teljesítenek legjobban, akik nemcsak a legtöbb ismerettel rendelkeznek, de hosszú számsorokat képesek elismételni.

A memóriánk fejleszthető, éppen ezért van jelentőségük az emlékezőképességünk feltérképezését szolgáló vizsgálatoknak. Az emlékezetünk nem egységes rendszer – gondoljunk a rövid és hosszú távú memóriánk közötti különbségekre, vagy a képzettársítási képességeinkre. Ezért számos olyan tesztet ismerünk, amik külön egy-egy képességünkre, vagy ezek összefüggéseire koncentrálnak. Az emlékezet-vizsgálatok sorában megkülönböztetjük a vizuális teszteket (tulajdonképpen a közismert memória-játék is ide sorolható) és a szóbeli feladatokat. Utóbbiak számos változatban ismertek, a feladatok többségében bizonyos számokat, szavakat, illetve mondatokat, vagy komplett történeteket kell megjegyezni és felidézni meghatározott idő alatt.

A memória-tesztek többsége az úgynevezett asszociációs párok módszerén alapul, amikor két elem közötti kapcsolatot kell megjegyezni, legyenek azok ábrák – ahogy a memória-játékban -, számok, vagy szavak. Bizonyos tesztekben logikai kapcsolatban álló elemeket kell memorizálni, más feladatokban egy értelmes szót egy értelmetlen hangsorral kell társítani, attól függően, hogy az emlékezés folyamatának melyik aspektusát szeretnénk vizsgálni. A rövid- és a hosszú távú memóriánk, ezek kapcsolata is könnyen tesztelhető, hiszen például könnyebben tudunk megjegyezni egy számot, ha az egyezik egy a hosszú távú memóriánkban tárolt számmal – például a születési évünkkel. Más vizsgálatok arra összpontosítanak, hogy mennyire vagyunk képesek hang, vagy kép alapján memorizálni – az emberi agy ugyanis hajlamosabb a hanghatások megjegyzésére, ezért könnyebben tudunk megjegyezni például egy telefonszámot, ha azt hallottuk, mintha olvastuk volna, de ebben jelentős eltérések lehetnek, egyeseknek a vizuális memóriájuk erősebb.

Az emlékezetről szőlő kis összefoglaló megtalálható a tehetség.hu oldalon sok más egyébbel együtt. 🙂

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s